Ugrás a tartalomhoz

Rákóczi Szövetség (1989)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákóczi Szövetség
Alapítva1989
Típuscivilszervezet
SzékhelyBudapest
Nyelvekmagyar
VezetőCsáky Csongor
Működési régióKárpát-medence

A Rákóczi Szövetség weboldala

A Rákóczi Szövetség 1989-ben alapított, egyesületi formában budapesti központtal működő társadalmi szervezet. A Szövetséget felvidéki kötődésű és a felvidéki magyarság ügyéért elkötelezett személyek alapították.

A Rákóczi Szövetség elnöki tisztét 1990-2018 között Dr. Halzl József töltötte be, majd a Szövetség közgyűlése egyhangúlag tiszteletbeli elnökké választotta. Dr. Halzl József a pozíciót 2020 novemberében bekövetkezett haláláig látta el. Munkája és személyisége egyszerre formálta a Szövetséget három évtizeden át. A Rákóczi Szövetség ma a Kárpát-medence egyik legnagyobb civil szervezete, tagsága meghaladja a 36 ezer főt.

Céljai

[szerkesztés]

A szervezet a Kárpát-medencei és a világ magyarságának szolgálatában igyekszik lehetőségeit felhasználva segíteni a magyar kultúra, a magyar nyelv és a magyar közösségek ügyét, tevékenysége kiemelten a magyar fiatalokra irányul. A Szövetség közel 80 központi programja évente több mint 100 ezer embert, elsősorban fiatalokat érint. A szervezet tevékenysége két nagy szeletre osztható: a külhoni családok magyar iskolaválasztásának segítésére, valamint a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyar fiatalok közti kapcsolatok építésére.

Tagsága, szervezeti hálózata

[szerkesztés]

A Szövetség több mint 36 ezer taggal és 663 helyi szervezettel rendelkezik a Kárpát-medencében, amelyek közül 363 középiskolákhoz, 259 településekhez és 41 egyetemekhez kötődő szervezet. A 2023-as évben a szervezet 2281 új taggal bővült, akiknek átlagéletkora 22 év.[1]

A szervezet budapesti központi irodában mintegy 20 főállású fiatal és mellettük számos elkötelezett önkéntes dolgozik.

A 2024-es évben a Rákóczi Szövetség központi rendezvényeinek, programjainak száma 80-ra tehető, ezek több mint 100 ezer embert, elsősorban fiatalokat értek el, köztük magyarországiakat, a Kárpát-medence külhoni területein élőket és mintegy félezer olyan fiatalt, akik a nagyvilág magyar diaszpóra közösségeihez tartoznak.

Vezető testületek

[szerkesztés]

Elnökség

Elnök – Csáky Csongor

Alelnökök – Mihályi Magdolna, Mucsi Balázs, Nagy Zoltán Levente, Németh Zsolt, dr. Ősi Barnabás, Szilágyi Zoltán, dr. Tárnok Balázs

Felügyelőbizottság: dr. Ambrus Sándor Csaba (elnök), Gabri Rudolf, Nagy Csaba, Tóth Tibor

Tanácsadó testület: Benedek Fülöp, Biró Albert, dr. Kántor Zoltán, prof. Kollár Lajos, Makláry-Szalontai Csaba, Martényi Árpád, dr. Szili Katalin, Takaró Mihály

Operatív vezetők: Csáky Csongor – elnök, dr. Petrovay László – stratégiai igazgató, Szilágyi Zsolt – hálózatfejlesztési igazgató, Szenczi Borbála – gazdasági igazgató, Király Aranka – szakértő, ügyvezető igazgató, Sullivan Ferenc – kutatási és elemzési vezető

Tevékenysége

[szerkesztés]

Magyar Iskolaválasztási Program

[szerkesztés]

A Rákóczi Szövetség tevékenységében meghatározó a külhoni magyar családok magyar nyelvű iskolaválasztásának elősegítése, hiszen az a gyermek, akit nem íratnak szülei magyar oktatási intézménybe, jó eséllyel elvész a magyar közösség számára. Ennek jegyében indította el a Szövetség 2004-ben, elsőként a Felvidéken a Magyar Iskolaválasztási Programját, amely mára Székelyföld kivételével gyakorlatilag a Kárpát-medence valamennyi külhoni magyarlakta területét lefedi. A program keretében az újszülötteket, az óvodásokat és az iskolakezdőket is megszólítják. A Gólyahír Program keretében évente ezres nagyságrendben köszöntik a magyar újszülöttek családjait Kárpát-medence-szerte[2]. Az adventi időszakban évente mintegy 22 ezer külhoni magyarul beszélő óvodásnak küldenek ajándékot a szülőket magyar iskolaválasztásra bátorító gondolatokkal együtt. A beiratkozást követően iskolatáskával köszöntik a magyar iskolába beiratkozó gyermekeket, a szeptemberi iskolakezdést követően mintegy félezer helyszínen mintegy 10 ezer magyar iskolakezdőnek adják át személyesen a magyar összefogást jelképező ösztöndíjat. Fontos szerepet kap a szervezet tevékenységében az óvónők és a tanítónők megbecsülése, akik az iskolaválasztásban meghatározó szerepet töltenek be. A Magyar Iskolaválasztási Program mögött széleskörű társadalmi összefogás jött létre; évről évre százával sorakoznak fel települési önkormányzatok, valamint számos vállalkozás, civilszervezet, magánember és közéleti személyiség az ügy mögött.[3]

A Magyar Iskolaválasztási Program részeként 2022 szeptemberében, elsőként a Felvidéken indította el iskolabusz-hálózatát, amelynek segítségével olyan, elsősorban a szórványban és a nyelvhatáron élő magyar gyermekek számára biztosítják a díjmentes és biztonságos ingázást a legközelebbi magyar iskolába, akik ennek hiányában jó eséllyel nem tudnának anyanyelvükön tanulni. Az iskolabuszok 2022-ben mintegy 30%-os bővülést idéztek elő a 15 felvidéki szórványban és nyelvhatáron működő magyar intézmény iskolakezdőinek számában. Az eredményeket sikerült 2023-ban is megőrizni és az iskolabusz hálózat kiterjedhetett az erdélyi szórvány 34 magyar iskolájára, ahová 38 iskolabusz érkezett az augusztus végi budapesti ünnepélyes átadóról. A 2024/2025-ös tanévben a Rákóczi Szövetség iskolabusz-hálózata összesen 61 járművel közel ezer, nagyrészt óvodás és alsó tagozatos gyermek ingázását biztosítja a program részét képező 56 intézménybe. Az iskolabuszok útvonalai több mint kétszáz szórványtelepülést érintenek. Az eddigi tapasztalatok alapján az iskolabuszok hatékonyan járulnak hozzá a programba bevont iskolák diákszámának stabilizálásához, sőt növeléséhez.[1]

Ifjúságszervezés

[szerkesztés]

A szervezet tevékenységének fókuszában a középiskolás ifjúság áll, különös tekintettel arra, hogy a 14 és 18 év közötti korban alakul ki az identitásnak és a kapcsolatrendszernek egy jelentős része. A Rákóczi Szövetség arra törekszik, hogy ebben az időszakban minél több olyan impulzus érje a fiatalokat, ami abban segíti őket, hogy a magyarságukra értékként tekintsenek, és minél több magyar-magyar kapcsolat alakuljon köztük. Ennek jegyében a Rákóczi Szövetség 1994 óta évről évre magyar nemzeti ünnepekhez, emléknapokhoz kapcsolódó Diákutaztatási Programot hirdet. A pályázatot minden magyar nyelven (is) oktató középiskola csoportja benyújthatja. A pályázatok pozitív elbírálásának feltétele legalább egy országhatár átlépésével egy partnerszervezet, partneriskola diákjaival közös megemlékezés az aktuális nemzeti ünnep alkalmából. Az elbírálás során megítélt keretösszeg az utazó csoport létszáma és a megtett út hossza szerint alakul ki. 2023-ban a három programidőszakban (március 4., június 4., október 23.) nagyságrendileg húszezer diák utazhatott a program keretében.

Iskolai félévekhez kapcsolódóan középiskolás találkozók, a határ két oldalának diákjait megszólító hétvégi kirándulások, nyári táborok, a Gloria Victis és a Cultura Nostra történelmi vetélkedők, és sok száz középiskolai helyi kezdeményezés támogatása szolgálja a korosztályt. 2024 nyarán a Rákóczi Szövetség 33 összmagyar nyári táborában összesen több mint tízezer fiatal vett részt a világ minden tájáról.[4]

Az identitás átadása szempontjából kulcsszerepben lévő magyar és történelem szakos tanárok számára nyári táborok, konferenciák segítik a kapcsolatépítést és munkájuk megbecsülését. Szintén a felnőtt korosztályt célozza a nyaranta megrendezett Rákóczi Szabadegyetem, illetve a nagy múltra visszatekintő Egyetemista Tábor.

2016 óta a Magyar Diaszpóra Tanács kérése alapján és a Magyar Kormány támogatásával a Rákóczi Szövetség évről évre meghirdeti Diaszpóra Programját azzal a céllal, hogy a nagyvilágban élő magyar gyökerű fiataloknak is lehetőséget teremtsen magyarországi táborozásra, tanulmányi kirándulásra, kapcsolatok építésére, illetve a magyar nyelv és kultúra elmélyítésén keresztül az identitás erősítésére. 2016 óta évente ezer, diaszpóraközösségekhez tartozó fiatal kapcsolódhat be a program kínálta lehetőségekbe.[5]

Szülőföldön magyarul program

[szerkesztés]

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján a Magyar Állam a Kárpát-medence külhoni területein magyar intézményt látogató diákok részére minden évben támogatást biztosít, évente megismételt kérelem alapján, a Szülőföldön Magyarul Program – oktatási-nevelési támogatás keretében. A Magyar Kormány döntése értelmében a támogatás összege 2023 óta diákonként évi bruttó 100.000 forint. A Program pénzügyi lebonyolítója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2024-től a Program digitalizációjáért és kommunikációjáért a Rákóczi Szövetség felel.[2] A Szövetség ezt a feladatot a helyi pedagógusszövetségekkel, szakmai szervezetekkel együttműködésben látja el. 2024-ben 227 ezer fő részesült a támogatásban.

Emlékünnepségek, díjátadók

[szerkesztés]

A szervezet tevékenységében szerepet kapnak az emléknapok II. Rákóczi Ferenc kultuszához, Esterházy János felvidéki mártírsorsú politikus emlékéhez, valamint a Beneš-dekrétumok következtében Csehszlovákiából kitelepített és elüldözött több mint 100 ezer magyar sorsához kapcsolódóan.

A Rákóczi Szövetség 1991 óta minden év márciusában Esterházy János életművére emlékezik és Esterházy-díjat adományoz olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik és amelyek az ő szellemében a magyar közösségek szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve a mártírsorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért – a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért – kimagasló tevékenységet fejtettek ki.[3]

A szervezet 2022 óta minden év novemberében adományozza a Rákóczi Szövetség örökös, tiszteletbeli elnöke, Dr. Halzl József nevét viselő díjat olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik és amelyek kiemelkedően sokat tettek és tesznek örökségéért, illetve a Rákóczi Szövetség ügyéért.[4]

Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont

[szerkesztés]

2019 márciusában a Magyar Kormány jóvoltából a Rákóczi Szövetség megvásárolhatta a sátoraljaújhelyi Várhegy Üdülőt, amely azóta Rákóczi Tábor és Rendezvényközpont néven működik.[6] Kelet-Magyarország egyik legnagyobb befogadóképességű ifjúsági szálláshelye 300 méter magasan, egy öt hektáros ősfenyvesben helyezkedik el. A tábor területén 2020 szeptemberétől 2021 nyaráig felújítási munkálatok zajlottak. A komplexum első szakaszát 2021. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján ünnepélyes keretek között adták át. A 21.század kívánalmainak mindenben megfelelő modern épületegyüttes 150 főt befogadni képes háromcsillagos szállodát, éttermet, 200 fő férőhelyű konferenciaközpontot, kávézót, panorámateraszt, 500 fő befogadására alkalmas ifjúsági szállásokat, valamint egy kápolnát foglal magába. A teljes egészében megújult Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont a Rákóczi Szövetség szándéka szerint a magyar fiatalok meghatározó találkozóhelye lesz a következő évtizedekben.[5]

2022. március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésnapján a Rákóczi Szövetség ünnepélyesen átadta a Halzl József Sportcsarnokot Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontot teljessé tevő Sportkomplexum részeként.[6] 2024. június 4-én megtörtént a tábor szomszédságában épülő négycsillagos, 50 szobás szálloda alapkőletétele.[7] A szálloda várhatóan 2025 végére készül el, ezt követően a komplexum befogadóképessége a vendégházak kapacitásbővítésével együtt meg fogja haladni a 900 főt.

További információk

[szerkesztés]
  • Negyed évszázada a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában. Rákóczi Szövetség, 1989–2014; összeáll. Mátyás Zoltán; Rákóczi Szövetség, Bp., 2014

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Éves beszámoló, 2023.. (Hozzáférés: 2024. november 5.)
  2. Gólyahír Program. (Hozzáférés: 2024. november 5.)
  3. Rákóczi Szövetség: a magyar iskolaválasztás előnyökkel jár (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  4. Csáky Csongor: Megmaradtunk 100 év után is. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  5. Origo: Idén is megrendezésre került a Rákóczi Szövetség tábora (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  6. PP: Július elsején megnyitják kapuikat a Rákóczi Szövetség nyári táborai | Felvidék.ma (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 12.)